Szakmai nap a változatos ökológiai szántóföldi gazdálkodásról

2018. április 3.

A növényi diverzifikáció kihívásai ökológiai művelésű szántón címmel rendezett az ÖMKi szakmai napot Kompolton, csaknem napra pontosan egy évvel a 2017 márciusában Mezőberényben megtartott szántóföldi szakmai napot követően, hasonlóan széleskörű érdeklődéssel övezve. A fokozott érdeklődést mi sem mutatta jobban, mint a helyszínváltozás, az Eszterházy Károly Egyetem Fleischmann Rudolf Kutatóintézetének helyisége már nem volt elegendő a közel 70 regisztrált résztvevő befogadására. A rendezvény témája, az ökológiai szántóterületek diverzifikációja aktuális problémára kereste a megoldási lehetőségeket, ugyanis a jelenlegi talajhasználat a hazai ökológiai szántón is gabona-centrikus, a maghüvelyesek, alternatív kisgabonák részaránya csekély.

A Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, melyet Dr. Tóth Szilárd igazgató mutatott be, szintén célul tűzte ki az alkalmazkodó növényfajok biológiai alapjainak bővítését, a régebbi nemesítésű fajták fenntartását és tesztelését. Kiemelte az őszi és tavaszi kompolti árpafajták kiváló adaptációs képességét, a talaj-növény rendszer egyensúlyának fontosságát, a talajművelés hosszú távú hatásait a talaj kultúrállapotára és vízgazdálkodására, ami az idei fokozott belvízveszély során is tapasztalható.

Diverzifikáció az ökológiai gazdálkodásban – új fajok, tájfajták és részvételi nemesítés az ÖMKi kutatásaiban” címmel mutatta be az ÖMKi témába vágó tevékenységét Dr. Drexler Dóra, ügyvezető. Kiemelte az on-farm kutatások szerepét az ökológiai gazdálkodásban megtermeszthető új fajok, fajtáik és tájfajtáik azonosításában. Az azonosítás után a felszaporításában, és a részvételi alapú tovább-nemesítésében is szerepet vállal a Kutatóintézet. A cél a talajhasználat változatosabbá tételére alkalmas növénykultúrák minél szélesebb körű megismertetése. Az alakor és a tönke ősi búzafajok és tájfajtáik felszaporítása például jelenleg is zajlik. Tavaly ősszel indult el az első on-farm kísérlet, Füzesgyarmaton. Az idei szezonban további gazdaságok bekapcsolását tervezik. A vizsgálatok új termékpályák kialakítását is szolgálják, hogy a termény eljusson egészen a fogyasztókig. Az ökotermékeknél különösen fontos a termőföldtől az asztalig tartó, nyomon követhető rendszerek kialakítása, a termékekkel kapcsolatos bizalom és gazdaságossági szempontok miatt is.

Földi Mihály, ÖMKi szántóföldi szakreferens a kenyérbúza fajták elmúlt években végzett vizsgálata során szerzett tapasztalatokról beszélt. Az ország búzatermő területeit csaknem teljesen lefedő kísérleti helyszíneken évente 8-10 búzafajta vizsgálata valósítható meg, és a hozam- és minőségi mutatók mellett nagy hangsúlyt kap a gyomelnyomó képesség és a betegség-ellenállóság felvételezése is. Ugyanazon fajtáknak nagyon eltérőek lehetnek a terméseredményei, akár az évek, akár a termőhelyek vonatkozásában. Különösen jó példa volt erre a 2017-es év, amikor egyes termőhelyeken a fajták többsége takarmány minőséget ért el, míg máshol kiemelkedtek a prémium minőségű termést hozók.

Borbélyné Dr. Hunyadi Éva a szója ökotermesztése kapcsán az importra alapozott fehérjegazdálkodás kockázatairól, a fehérjenövények szerepéről beszélt az ökológiai gazdálkodásban. Összefoglalta az ÖMKi 2013 óta tartó szójatermesztéssel kapcsolatos kutatási eredményeit és jövőbeni perspektíváit. Az öntözés hiánya miatt az évjárat hatása hazánkban nagyon meghatározó, de a termésstabilitáson sokat javíthat a termőhelyhez igazodó fajtaválasztás és az agrotechnika (magkezelés, talajoltás, gyomszabályozás). Mindezekhez segítséget nyújt az ÖMKi szójatermesztési kiadványa, melyhez minden érdeklődő hozzájuthatott a rendezvényen.

A kisgabonák termesztésének biológiai alapjairól tartott előadást Horváth Lajos osztályvezető, melyben a Növényi Diverzitás Központ tevékenységét mutatta be az alternatív szántóföldi gabonafélék genetikai bázisának fenntartásában és vizsgálatában. A pelyvás gabonafélék mellett említésre került pl. a kukorica még fellelhető széles genetikai bázisa, a cirok, köles, pohánka, amaránt, rizs génbanki tételei is. Ezeknek a fajoknak, fajtáknak a felszaporítása kívánatos lenne a jövőben is, hogy megismerhetőek és használhatóak legyenek a mindennapi gazdálkodásban és a minőségi élelmiszer-előállításában.

Az előadásokat követően a Sersia Farm Kft. és a Terragro Kft. tartott szakmai előadást, majd az Agro-Largo Kft-t, és a BUSA Kft. új talaj- és sorközművelési rendszerét ismerhették meg a résztvevők. Ezután kerekasztal-beszélgetés következett a résztvevők bevonásával a vetőmagellátástól az értékesítésig megvalósuló integráció lehetőségeiről, akadályairól és a megoldandó feladatokról.

A program kötetlen szakmai beszélgetéssel zárult, mely során a gazdálkodók tapasztalatokat cserélhettek, és közvetlenül is kapcsolatot teremthettek az előadókkal, illetve az input anyagokat forgalmazó és terménykereskedő cégek képviselőivel.

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Több információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close